Adács szelleme még mindig kísért. A második estére valahogy mindenki tutiokosra itta magát, és olyan életbölcsességek röpködtek a levegőben, ami ritkaság. Először Pisti fogott bele a Lét Nagy Összességének Meghatározásába, ami valahogy így hangzott:
Pisti: Hátizé... na. Szóval már én is teljesen megkomolyodtam. Vagyis már nem dugok meg mindenkit...
Én: ... csak akit sikerül...
Pisti: Ja, és az már egyre kevesebb...
Én: ...ezt hívják természetes szelekciónak.
A nagy okosságok közepette Pisti persze arra is rájött, hogy inkább mégsem Roland a legjobb barátja, hanem az éppen mellette ülő Józsi. Hogy szeretetéről és odaadásáról biztosítsa az exéletmentőt, Pisti illatanyagával meg is jelölte nem kicsit tanácstalan Józsit, de szerencsére azért nem pisálta körbe az új territóriumát. Roland a hirtelen veszteség hatására szintén komoly elmélkedésbe kezdett, bár valószínűbb, hogy az előzőleg elfogyasztott "Édes Élvezet" volt az okosságok forrása, elvégre arra még azt sem merték ráírni, hogy "bor", ami azért jelent valamit. Rolandunk már eddig is mondott okosakat (részegen), elég csak az utolsó Sarudra gondolni, mikoris kifejtette, hogy "A mókus gurul le a hegyről, BRUMM!", majd korra-nemre való tekintet nélkül nyamnyammozott mindenkinek a fülébe. Most is összeráncolta a homlokát, meg hunyorított a szemivel (mert látta valahol, hogy mások így gondolkodnak), és Descartes nyomán, aki a lét megmásíthatatlan bizonyítékaként a "Gondolkodom, tehát vagyok" axiómát állította fel, Rolandunk is felállította (elsőre talán nehezen érthető) alaptézisét: "Ha nem vagyok, morci leszek".

Descartes: matematikus és filozófus

Roland: a... izé. (Videórészlet Sir David Attenborough: Veszélyes és/vagy ronda állatok - A Rroland c. filméből. )

 Aki azt hiszi, hogy az események itten véget érnek, vagy legalábbis alábbhagynak, téved. A fenti idézeten lamentálva egyszer beszélgetésbe elegyedtem a nagyonfilozofikus Edvárddal, aki átjött a szintünkre azzal a céllal, hogy minden feleslegesnek vélt élelmiszert kiegyen a frigónkból, mint rendesen.

Én: Edy, egyébként mi volt Descartes keresztneve?

Edy (a nagyonfilozofikus): Reneé.

Én: Nahát. Mint Rousseaunak? (A szóvicc lényege: Jean-Jacques Rousseau - svájci filozófus, Rene Russo amerikai szinésznő - a csinos buksza a Thomas Crownügyből? Naaugye!)

Edy (a nagyonfilozofikus) ekkor felvette a már jól ismert "Tééényleg?" arckifejezést és a hozzá tartozó bociszemeket, és megkérdé: Miért, Rousseaut is úgy hívták?

Én, könnyeimmel küszködve: Edy, már megint hülye vagy, mint a seggem. (Egyébként nem is hülye a seggem, ez csak egy szófordulat) Te vagy filószakos, nem?

Edy: Jó, csak nem hallottam jól a mosogatótól...

  Hátpersze.

Az Okos és a Szép - na ez vagyok én. Mögöttem meg valami Edvárd.

Tanulság: Egy kicsit Rousseau vagyok, de Nietzsche semmi baj.

  Ja, meg Boldog Karácsonyt is mindenkinek!