Majdnem.

A következő vers már napvilágot látott a fészbúkon, ez viszont egy átdolgozott, bővített kiadása annak. Kétségkívül nem olyan lélegzetvételű, mint az "Óda a kakimhoz", de felmerül a kérdés, hogy érdemes-e igazán nagy lélegzetet venni a kakinál. Ha fellőttem ezt a bejegyzést, megyek, és kipróbálom.

Kék vers

Szép a kék, kész a kép,
S állítom példaképp:
Kék az ég, s fogkefék,
Tó jegén a szűk lék,
Az áfonyás piték
Negatívon a csibék.
Türkíz szín a nyakék,
Az asztalon a fazék,
Matchboxon a kerék,
Farmertól a fenék,
S alattam a szék.
Hogy ha fest, kék a pék,
S a rendőrök (a hülyék),
Az űrrovarszörny-peték,
A bálnán a derék,
Az Égből Pottyant Mesék,
S a lerúgott vesék,
Festéket nyelt kecskék,
Otthonkás menyecskék,
Tampon-reklám bigék
Öntötte folyadék.
Ilyen színkeverék
Szemem, ha beverék
S néhanap a tevék.

(Bár ha tevéd a kék,
Biztosan nyomorék)

Utóirat: ja, mielőtt még elfelejteném (valójában már elfelejtettem, mert ezt a toldást a bejegyzés postázása után adom hozzá): Harmath Zs. Péter maga is indított egy blogt a napokban, ami alig leplezetten próbál az enyémének a nyomdokaiba lépni. Nézzétek meg sokan, mert ha elég magas lesz a látogatottsága, akkor Petit a szülei nem adják el lappföldre szánhúzó kutyának egy kiadós miskárolás után (vagy legalábbis most még ezt mondják neki). Erről van szó, e : tulfutottunk.blog.hu